Ön mit gondol: a hőszivattyú vajon a beavatott kevesek által elérhető perpetum mobile, vagy a piramisjátékokhoz hasonló átverés-sorozat?

Nos, mivel Ön most nem egy fantasy regény első fejezeteit olvassa, gyorsan le kell szögeznem, egyik sem!

Miként a hibridhajtású autó is egyre mindennaposabb látvány utcáinkon, ahogy az 5 l fogyasztású gépkocsi is több, mint 15 évvel ezelőtt volt a társaság jól értesült mesélőinek hatásvadász története, úgy a hőszivattyú is belopódzik egyre hétköznapibbá váló fogalmaink közé.

Üdvözlöm! Medgyesi Tamásnak hívnak, és épületgépész mérnökként lassan 15 éve keresem klienseim részére a legoptimálisabb megoldásokat épületkomfort kérdések tekintetében. És folyamatosan várom azt a napot, amikor először mondhatom ki a szakmai hozzáértésem megkérdőjelezése nélkül: EZT a hőszivattyút érdemes alkalmazni!

Jómagam az első hőszivattyúval először kb. 35 évvel ezelőtt találkoztam, 5 éves koromban. Úgy hívták: Szaratov hűtőszekrény.

Ok, bevallom, bimbózó műszaki érdeklődésemet akkor még az kinyíló ajtó hatására felgyulladó lámpa ragadta el, de azért ma már tudom: ez a szerkezet mégiscsak egy hőszivattyú volt!

Ugye, azért egy kicsit meglepődött? Pedig valóban egy ilyen régi technológiáról van szó! De ahogy a diesel motornak is kellett pár év, mire az 5 l-es fogyasztású autót megépítették a segítségével, úgy a hőszivattyúk fejlődésének is megvan a maga „nagy menetelése”.

És hogy hol tartunk most? Nos, 2007 volt az első olyan esztendő, amikor elmondhatom: rendelkezésre áll az első olyan hőszivattyús termék, amely szinte olyan egyszerűen megvásárolható és üzemeltethető, mint egy háztartási kazán.

És hogy mi értelme is van hőszivattyúról beszélgetni? Attól tartok, sokkal több, mint sokan gondolnák!

Kezdjük azért azzal, hogy egy kicsit eloszlassuk a misztikum ködét: nézzük, hogy mi is az a hőszivattyú!

Nagyon egyszerűen egy olyan szerkezet, ami a meleget beszivattyúzza, beszállítja az épület belsejébe. Egyszerű, igaz?

Persze a rutinosabbak azonnal megkérdezik egy ferde mosollyal a szájuk szélén: ugyan már, mínusz 10 fokból vajon mennyi meleget tudunk beszivattyúzni egy 22 fokos épületbe?

Nos, le kell hervasztanom a kaján mosolyt: gyakorlatilag bármennyit!

Az abszolút nulla fok -273 ^oC-nak felel meg! Minden, ami ennél melegebb, tartalmaz hőt, amit ki lehet belőle szivattyúzni!

Nézzük csak: a 22 fokos belső levegő az abszolút 0 fokhoz képest csak 10%-al melegebb, mint a mínusz 10 fok.

Ugye így már nem is olyan hihetetlen, hogy akár a mínusz 10-ből is tudunk hőt szállítani a plusz 22-be.

Akkor ingyen tudunk fűteni? Hát igen, ennél a fajta kandallónál nem kell fizetni a fáért, de azt sajnos senki nem hordja be ingyen a lakásba. Amit a hőszivattyúnál fizetünk, az a szállítási költség. Ha ez kevesebb, mint a behordott „tüzifa” értéke (azaz, ha a „behordáshoz” szükséges energiáért kevesebbet fizetünk, mint amennyi meleget kapunk), nyert ügyünk van!

És vajon kevesebb ez az összeg? A válasz: igen, LEHET kevesebb!

De akkor miért nem fűtünk szinte mindenütt hőszivattyúval? Nos, azért, mert ahhoz, hogy ez a dolog ténylegesen működjön, és a LEHET helyett, leírhassuk: KEVESEBB, több fontos kérdésre EGYSZERRE kell jó választ adni, és bizony ezideig ez nem volt egyszerű feladat.

Megismertethetem ezekkel a kérdésekkel?

1./ Megéri vagy nem éri meg? Üzemeltetés:

Ahhoz, hogy az a bizonyos „fuvardíj” ne legyen túl magas, bizony igen fejlett technikát kell alkalmaznunk.

Ha a 35 évvel ezelőtti Szaratov elemeiből hőszivattyút építettünk volna, a valószínűleg az egyik legdrágább üzemelésű fűtési megoldást tudtuk volna megteremteni!

(Hogy egy kicsit még játsszak a -273 ^oC-al: az ennek a hőmérsékletnek a közelébe lehűtött anyagból a kivont hőenergia csupán egy kicsiny töredéke annak az energiának, amit a kiszivattyúzásba kell fektetni.)

De természetesen ma már rendelkezésre áll az a technológia, mely jelentősen kisebb energiafelhasználással képes egy ház fűtését megoldani, mint más, klasszikus fűtési technikák.

2./ Földből, vízből, levegőből? Optimalizálás:

A megéri, nem éri meg kérdésre adott válasz nagymértékben függ attól is, hogy honnan is szeretnénk a meleget beszivattyúzni a házba. A lehetőségek? Íme:

• A talajból: ebben az esetben vagy „mindenféle lyukakat” fúrunk a talajba, és az abba leeresztett – nem kevés – csővel nyerjük ki az energiát, vagy egy „jelképes” mennyiségű, egy méter vastag földréteget elhordunk a 700 m2-es telekről, lefektetünk párszáz méter csövet, majd ezt a kis földkupacot visszahordjuk. (Ezeket a csőkígyókat hívjuk talajszondáknak.)

Azért látszik, hogy ez nem kis munka – és persze nem kis költség. Hogy miért említjük meg mégis? Mert így az egyik legstabilabb és legjobb hatásfokú hőforrást kaphatjuk.

Mik hát az előnyök és a hátrányok a talajból nyert hőenergiánál?

Előnyök:

• Stabil és folyamatos energiakinyerési lehetőség
• A talajhőmérséklet magas hatásfokú hőszivattyúzást tesz lehetővé (kicsi a hőmérsékletkülönbség a szoba és a talajhőmérséklet között, így kevesebb szivattyúzási energia szükséges)

Hátrányok:

• Igen magas beruházási költség, nagyon hosszú a megtérülés
• Megfelelő mennyiségű csőkígyó szükséges. A magas beruházási költségek miatt gyakori hiba a szükséges csőkígyó mennyiség alultervezése.
• Csak saját földterülettel rendelkező ingatlanoknál jöhet szóba, társasházi lakásoknál pl. egyedileg – azaz lakásonként - semmiképp, de sokszor még központilag – azaz az egész házra egy rendszert kiépítve - sem.

• Vízből: az ügy hasonló ahhoz, mint amikor a talajból nyerjük a hőmennyiséget, csak éppen a csőkötegeket egy tóba, folyóba, (nálunk szerencsésebb országokban tengerbe) fektetjük. Nem nehéz belátni, hogy ez valamivel könnyebb munka, mint a föld alá jutni…

Viszont a vizek hőmérséklete már nem annyira stabil, mint a talajé, így a körülmények – azaz a vízhőmérséklet – változását már alaposan figyelembe kell venni a tervezéskor.

És hát azért lássuk be: a mi kis országunkban kevés a vízparti lakhely.

Nézzük az előnyöket és a hátrányokat!

Előnyök:

• Kismértékben változó hőmérsékletű enrgiakinyerési lehetőség
• Jó hatásfokú rendszer építhető ezzel a megoldással.
• A beruházási költség alacsonyabb a talajból nyert hőenergiához képest.

Hátrányok:

• Vízhez közel valósítható meg.
• Tervezéskor a vízhőmérséklet változását is figyelembe kell venni, nem tekinthető fix paraméternek.

• Levegőből: A házon kívüli levegőből kinyerni a hőt igen kézenfekvő megoldásnak tűnik. Korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll, ott van mindenütt, és túlzottan nagy felhajtást sem igényel a hozzáférés. Akkor hát mi a gond, miért nincs minden háztartásban ott az a szivattyú, ami a külső levegő hőmennyiségét szivattyúzza a szobába?

Nos a probléma lényege a változékonyság. Míg a talajhő plusz 10-15 fok között mozog, és egy tó vagy folyó aljának hőmérséklete sem süllyed soha 3-4 fok alá a meder alján, addig a külső levegő a hőmérséklete akár mínusz 20 fok alá is süllyedhet.

Nézzük csak, mekkora különbség adódik a legrosszabb esetekben a ház belsejének plusz 22 fokos hőmérséklete és a hőforrás hőmérséklete között:

• Talaj hőforrás esetén ez mindössze 12 ^oC
• Víz hőforrás esetén elérheti a 19 ^oC-t
• Levegő hőforrás esetén viszont előfordulhat akár 42 ^oC is.

Egyből látható, hogy a legnagyobb szivattyúzási energiát akkor kell befektetnünk, amikor mínusz 20 ^oC-os levegőből akarjuk a hőt kinyerni.

Másik oldalról viszont amikor kint 15 ^oC van, és már fűtenünk kell, a levegőből nyerhető ki legolcsóbban a szükséges hőmennyiség.

Érvek pro és kontra.

Előnyök:

o        A legkönnyebben elérhető hőforrás

o        A hőszivattyú alkalmazása nem igényel kiegészítő beruházást, nincsenek szondák, csövek és nincs azok telepítési költsége.

Hátrányok:

o        A hőforrás (azaz a levegő) hőmérséklete nem állandó

o        Emiatt a rendszer hatásfoka is változó

o        A változó hőmérséklethez alkalmazkodó vezérlés és szabályozástechnika szükséges.

o        Alacsony külső hőmérséklet mellett csak a legmagasabb műszaki színvonalú készülékek képesek megfelelő hatásfokkal a hőszivattyúzásra.

Már itt is látjuk, hogy azért igen sok paramétertől függ az, hogy a „Lehet-e hőszivattyúval olcsóbban fűteni (hűteni)?” kérdésre mennyi mindennek kell összeállnia ahhoz, hogy kimondhassuk: LEHET!

De nézzük tovább!

3./ Megoldás vagy alkatrész? Beszerzés:

Nos, a hőszivattyú gyártók többsége csak magát a hőszivattyú gépet kínálja. Hogy mit is jelent ez? Kb. azt, mintha autót úgy vennénk, hogy lehetne kapni komplett karosszériákat, plusz a motorgyártók önállóan reklámoznák és értékesítenék a termékeiket.

Azután amikor valaki beépíti a 300 LE-s motort egy 25 éves Skoda kasztnijába, a szétesést követően a motorgyártó széttárja a karját: a motor tökéletesen üzemel, a többiről mi nem tehetünk!

Hát őszintén, a hőszivattyúk értékesítésének mai helyzete igen sok hasonlóságot mutat ezzel a történettel.

Gyakorlatilag a megoldást a legtöbb gyártó nem kínálja! Ennek a kitalálását rábízza a vevőre, kivitelezőre, jobb esetben a tervezőre.  Na és ebből azért tudnak problémák adódni…

(Megjegyzés: És itt még nem is arról beszélek, hogy egy adott épület milyen fűtési, hűtési igénnyel jelentkezik. Ezt nyilván egy gyártó nem „láthatja” a hőszivattyú fejlesztése, tervezése folyamán.

Sokkal inkább azt tartom problémának, hogy a hőforrás kiválasztás (föld, víz, levegő), a hőforráshoz alkalmazkodó kiegészítő eszközök (szivattyúk, vezérlések, biztonságtechnikai elemek) kiválasztása már a felhasználó dolga.)

Az előző, autós példánál maradva: mintha a kasztni és a motor megvásárlása után még a felhasználónak kellene eldöntenie, hogy milyen porlasztót, adagolót, kipufogót és legfőképp milyen motorvezérlést választana.

Azért képzeljék el, hogy milyen autók szaladgálnának az útjainkon, ha ez így lenne.

Na és most képzeljék el, hogy a hőszivattyúk tekintetében gyakorlatilag ez a helyzet…

Elkeserítő? Azért azt nem mondanám! De mindenképp összetett, sokkal összetettebb, mint ahogy azt a felhasználók felé a hőszivattyú piac egyes szereplői gyakran kommunikálják.

Kicsit szeretném azért egyszerűsíteni a helyzetet. 5 kérdés és 5 válasz, amiből gyorsan tisztább lesz a kép:

1. Olcsóbban üzemeltethető-e a hőszivattyú, mint más fűtési rendszerek?

Válasz:         Igen, ha megfelelően van kiválasztva, illetve kivitelezve, a hőszivattyúk alacsonyabb áron képesek fűteni más fűtési rendszereknél.

2. Drágább-e hőszivattyút telepíteni, mint más – pl. központi fűtéses - rendszert?

Válasz:         Nem törvényszerűen. Ha hűtésre és fűtésre is használja, akkor egy korszerű levegő hőszivattyú beruházási költsége azonos vagy akár alacsonyabb is lehet egy jó minőségű gázkazános – elsősorban kondenzációs kazánnal szerelt - központi fűtés és egy korszerű multi splitklíma berendezés együttes költségének.

                   Hőszivattyú telepítése esetén a gázbevezetés összes – tervezési, kivitelezési és hatósági – költségei megtakaríthatók.

                   A talaj vagy vízszondás rendszerek esetében általában magasabb beruházási költség adódik, az ártöbblet 30-200% körül mozoghat.

                   A hőszivattyús rendszer nem lehet azonban árban alternatíva pl. egy barkácsáruházban vásárolt legegyszerűbb gázkazánnal szerelt fűtési rendszerrel szemben.

                   Egy ilyen fűtési megoldás bekerülési árban lényegesen olcsóbb, üzemeltetésben lényegesen drágább lesz.

3. Megtérül-e a hőszivattyú többletköltsége az üzemeltetés folyamán?

Válasz:         Itt azért több részre kell bontanunk a választ:

·         Ha a hőszivattyú kivitelezése nem drágább, mint más fűtési megoldás kialakítása, akkor már a kiépítés pillanatában meg is térült.

·         Ha – pl. talajszonda kialakítása miatt – drágább a beruházás, akkor nagymértékben függ a megtérülés az árkülönbségtől.

Mai árak mellett, ha egy hőszivattyú kiépítése kb. 40-50%-al drágább, mint egy más típusú fűtés, akkor kb. 10 év lehet a megtérülés.

Ha – pl extrém magas kútkialakítási költségek miatt – a hőszivattyú 200-300%-al drágább más fűtési rendszernél, akkor nem nagyon érdemes a megtérülés kérdését bolygatni.

·         Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy „van egy jól működő gázfűtésem, ami kidobnék, és kicserélném hőszivattyúra”, akkor gyakorlatilag nem érdemes megtérülésről beszélnünk.

Ha egy hőszivattyú teljes árát – tehát nem csak az árkülönbséget - be akarjuk hozni megtérülés oldalon, az nagyon hosszú időt eredményez. (Önmagában az, hogy a gázbevezetést elhagyását nem tudjuk a „spórolás oldalon” figyelembe venni, már sokat ront a megtérülés számításon)

Ha egy cserére szoruló gázkazán esetében tesszük fel a kérdést, akkor már jobb a helyzet, de a megtérülés még itt is helyszínfüggő.

4. Kapható-e komplett rendszerként hőszivattyú, vagy mindenképp részelemekből kell összeállítani az egészet?

Válasz:         Igen, ma már elérhetőek korszerű hőszivattyús rendszerek, melyek kezelése, beépítése nem bonyolultabb, mint egy kompakt gázkazáné.

5. A levegő hőszivattyú változó hatásfoka nem eredményez-e gazdaságtalan üzemeltetést?

Válasz:         Nagyon fontos kérdés! A gyors válasz: nem. De a pontos válasz az, hogy nem minden esetben.

                   A levegős hőszivattyúk hatásfoka függ a külső hőmérséklettől. 0 fok fölött nagyon jó, -20 ^oC környékén már kevésbé.

                   Éppen ezért pl. Dél-Spanyolországban, ahol szinte soha nem megy mínuszba a külső hőmérséklet, gyakorlatilag nem is alkalmaznak más fűtési módszert.

                   Angliában – ahol a tengerek miatt szintén enyhék a telek – rendkívüli a népszerűsége ennek a fűtési módnak.

                   Magyarországon bonyolultabb a helyzet: itt azért szoktunk mérni kemény mínuszokat!

                   De van egy jó hírem: ha a fűtési szezon teljes időtartamát nézzük, egy levegős hőszivattyú kiváló hatásfokot tud elérni, és igen jó üzemelétetési költségekkel bír.

                   Ez azonban csak a legkorszerűbb berendezések professzionális technikájával lehetséges! Csak ezek a készülékek képesek még -20 ^oC környékén is elfogadható hatásfokkal üzemelni. Amelyik készülék pedig -20 ^oC-nál elfogadható hatásfokot produkál, az 0 fok fölött már kiemelkedően jól hasznosítja az energiát. Így az átlagérték kiváló lesz.

Összességében tehát: a hőszivattyú egy nagyszerű lehetőség tiszta, komfortos és takarékos fűtési rendszer kialakítására.

A jelenlegi hazai helyzetben azonban igen gondos, körültekintő kiválasztást igényel ahhoz, hogy valóban mindazokat az előnyöket nyújtsa, melyeket elvárunk.

Szívesen megismertetem Önt azzal a megoldással, amely a bennem is folyamatosan felmerülő kérdéseke igen frappáns, és egyértelmű válaszokat adott.

Ha szeretné, hogy elküldjem Önnek ennek a rendszernek a részletes ismertetését, kérem, adja meg itt az elérhetőségét, de ha azonnal el szeretné olvasni az anyagot, ide kattintva megteheti.

Köszönöm megtisztelő figyelmét: 

medgyesi@coolklima.hu   

ui: Ezen a weblapon már sok mindenről, sokféleképpen írtam korábban. A hőszivattyú sem újkeletű dolog a szakmánkban. Hogy mégis csak most került sor arra, hogy elővegyem, mint írásom tárgyát, annak komoly oka volt.

Amikor hőszivattyús megoldásokkal találkoztam, sajnos nagyon ritkán volt pozitív élményben részem. Ez még csak a kisebbik baj, de a felhasználók közül is kevés ítélte meg pozitívan azt, amit kapott.

És ez szinte soha nem a technológia hibája volt!

Először is a hőszivattyú forgalmazók gyakran túlzott elvárásokat ébresztenek az érdeklődőben (talál olyan cikket is a WEB-en, ami arról ír, hogy 1/4, 1/5 energiaköltséggel számolhat hőszivattyú esetén a gázfűtéshez képest. Ne higgye el, nem igaz!).

Másrészről egyes letelepített hőszivattyúk még az ígért hatásfokot sem teljesítik.

Nem ritka, hogy az értékesítéskor a hatásfokot a létező legoptimálisabb állapotra adják meg, miközben a valós működés közben gyakorlatilag soha nem fordul elő a legoptimálisabb állapot.

Most viszont egy olyan – igen átgondolt – megoldás csomagról írhatok, amely nem csak egy olyan terméket takar, amely gyakorlatilag minden jogosan felmerülő kérdésre választ ad, hanem egy olyan kiválasztási segédanyaggal (szoftver + dokumentáció) bír, ami lehetővé teszi, hogy már a tervezés fázisában pontos – és reális - képünk legyen arról, mi fog történni a rendszer üzemeltetésekor.

Kérem, kattintson ide, és olvassa el cikkemet erről az új hőszivattyú megoldásról, vagy ha most nincs rá ideje, adja meg itt az elérhetőségét, és elküldöm Önnek e-mailben az anyagot.