Uri Geller annyit mond: Mukodj!
De aki jó klímát akar, az ennél többre kíváncsi...

Nos, kedves Olvasó! Nem kell mentalistának vagy gépészmérnöknek lennie, de még műszaki beállítottságúnak sem, hogy tudja, hogyan működik egy klíma. Nagyon egyszerűen leírjuk Önnek a miérteket és a hogyanokat. Persze, most valószínűleg felteszi a kérdést: "Mi az ördögért jó az nekem, ha ismerem a klímák alapvető felépítését és működési elvét?"

Csak néhány indok...

Ön már találkozott olyannal, aki hangos klímát akart volna? Ugye, nem? Mondhatnánk azt is, hogy a klímavásárlók 99%-ának alapvető igénye a klímákkal szemben, hogy csendes legyen. De azt már kevesen tudják, hogy miből jön a hang, vagy hogy ezt a hangforrást hol lehet és érdemes elhelyezni, hogy valóban ne zavarja az éjszakai pihenést, vagy a nappali tevékenységeket. Hogy így is legyen, nem árt egy-két apróságot tudni a működésről. Vagy itt egy másik nagy dilemma...

A legtöbben tartanak attól, hogy ha klímát használnak, akkor megfáznak vagy huzatot kapnak. Ez a kérdés biztosan Önt is foglalkoztatja. Ha viszont megismeri a klímák alapvető működését (és persze a helyes használatát), akkor mérföldekkel közelebb kerülhet egy olyan döntéshez, amivel többé nem kell ilyen problémáktól rettegnie. A következő fejezetekben alaposan meg is vizsgáljuk a leggyakoribb dilemmákat, de előtte egy picit nézzük meg az alapokat, vagyis kukkantsunk most bele a klímák belsejébe két egyszerű példával:

1. példa: Mint a párolgó folyadék

A működési alapelvre talán a legegyszerűbb példa, ahogyan a párolgó folyadék hűti a környezetét. Nos, a klímaberendezés is hasonlóan működik, csak az elpárolgott folyadékot nem hagyjuk elveszni, hanem a keletkezett gőzből újra folyadékot nyerünk, ami azután újra elpárologtatható. Ugye milyen nagyszerű körforgás ez? Az anyag nem vész el, csak átalakul.

2. példa: Akár a hűtőgép

A klímák által produkált hideg létrejöttéig a színfalak mögött a háztartási hűtőgép működéséhez nagyon hasonló folyamatok zajlanak. A berendezés működésének lényege, hogy a hűteni kívánt térből kivonjuk a hőt és ezt egy másik, általában magasabb hőmérsékletű, külső térben leadjuk. Gondoljon csak bele, hogy működés közben a hűtőgép a konyha levegőjét is felmelegíti a hátsó részen, a ventillátornál távozó hő által. Ha tehát azt szeretné, hogy a konyhában lehűljön a levegő, akkor nem elég kinyitni a hűtőgép ajtaját, hanem a hátsó részét ki kellene tennie az ablakon kívülre.

És ezzel megszületik a kültéri és a beltéri egység...

A legtöbb klímaberendezésnek szüksége van ugyanis egy kültéri és legalább egy beltéri egységre, amelyet rézcsövek kötnek össze. A rézcsövekben az ún. hűtőközeg áramlik. De mi is ez valójában?

Hűtőközegként általában hűtőfolyadékot alkalmazunk, mert ez az egyik leggazdaságosabb módja a hőmennyiség szállításának. Ha megnézi otthon a hűtőgép hátulját, láthatja a tekergő rézcsöveket. Abban is hűtőfolyadék cirkulál. A hűtőfolyadék valójában egy kémiai anyag, amely az egész hűtőköri ciklus során egy zárt térben mozog.

Működés közben ez a hűtőfolyadék a rézcsöveken keresztül átáramlik az egyik egységből a másikba, miközben az egyik helyen felveszi, a másikban pedig leadja az energiát. Gyakorlatilag az energia felvétele és leadása az egész szisztéma alapja. És ami Önnek ebből nagyon fontos lesz: minél kevesebb energiát igényel a hő szállítása, annál kisebb költséggel jár Önnek a klímaberendezés működtetése. Ebben nagy szerepe van a hűtőfolyadéknak.

Most lássuk, hogyan és mivel hűt egy klíma...

Mivel a hő természetes áramlásának menete, hogy a melegebb helyről a hidegebb felé halad, ezért normális körülmények között nem lehetséges, hogy a magas hőmérsékletű helyről egy még magasabb hőmérsékletű helyre áramoltassuk azt. Erre való a kompresszor, amit sokan csak a klímaberendezés lelkének hívnak. A kompresszor ráadásul az egész berendezés fő hangforrása. Hogyan működik?

Egyszerűen összenyomja a hűtőközeget, amelynek ezzel megnő a hőmérséklete. (Gondoljon a biciklipumpára. Az is felmelegszik a nyomástól, amikor Ön fújja fel a kerekeket.) Így már le is tudja adni a hő jelentős részét az ún. kondenzátorban, ami gyakorlatilag a hő lecsapatására szolgáló eszköz. Ezután a hűtőközeget az elpárologtatóba vezetik, ahol az a gyors elpárolgás közben hőt von el a környezetéből. Így a környezet hőmérséklete már le is hűl.

És végül egy tévhit. A klíma nem feltétlenül egyenlő a hűtéssel

A klimatizálás szó hallatán rögtön a hűtésre gondolunk, pedig a gyakorlatban ez vonatkozhat a fűtésre is, hiszen a mai modern klímaberendezések többsége fűtő üzemmódban is képes üzemelni. Ezek, az úgynevezett hőszivattyús klímák.


Medgyesi Tamás
okleveles gépészmérnök, ügyvezető